Leírás
A X. század derekán járunk, a magyar törzsszövetség már csak nevében viseli e megnevezést. Élesen elkülönül a keleti és a nyugati országrész. Nyugaton Taksony fejedelem uralkodik, a keleti részeket Bulcsú főhorka uralja. Kettejük közül az utóbbi bír nagyobb hatalommal, és külhonban is őt tekintik a magyarok tényleges vezetőjének. Tartanak is tőle – annak ellenére, hogy a görögkeleti rítus szerint megkeresztelkedett –, mert a külországi magyar portyák változatlanul tovább folynak. A 954. esztendőben különösen erős magyar sereg indul I. Ottó német király ellen, és nagy diadallal, tömérdek zsákmánnyal érkezik haza. Aztán következik a gyászos emlékű 955, és vele Regensburg, Lech-mező, Augsburg. Csupa baljósan csengő, ismert hely- és földrajzi név… De miként is folyt le az augsburgi csata? Vajon valóban akkora vereséget mértek a németek a magyar hadakra, hogy csupán hét gyászmagyar térhetett haza? Agyonvághatta-e a német uralkodót kürtjével a legendás Lehel vezér? Megbénult-e a magyarság az augsburgi vereség után, vagy ennél jóval árnyaltabb a kép? Mit tartogattak népünknek a következő esztendők? Minderre, és még számos, e kort érintő történelmi kérdésre választ ad a VIHARLOVASOK sorozat zárókötete.
| Kiadó | Lazi Kiadó |
| Oldalak | 440 |
| Sorozat | Viharlovasok |
| Szélesség | 140 mm |
| Magasság | 12 mm |
| Hosszúság | 210 mm |
| Nyelv | Magyar |