Trianoni utóhatások(k), következmények - Bognár Zalán–Rigó Róbert

A négy évig tartó és vereséggel végződő „nagy háború”, a Károlyi Mihály-féle terület- és nemzeti érdeket feladó Népköztársaság, a 133 napig tartó Tanácsköztársaság, a Miskolcig terjedő cseh, a Bajáig tartó szerb és a Győrig benyomuló román megszállás után, 1920. november 15-én Magyarország tiltakozó nyilatkozattal ratifikálta a trianoni békeszerződést. Ezen esemény 100. évfordulóján a Károli Gáspár Református Egyetem BTK Történettudományi Intézete Trianoni utóhatások(k), következmények címmel kétnapos konferenciát rendezett, amelyen öt egyetem oktatói és több tudományos kutatóintézet vezetői és munkatársai vettek részt. S talán nem meglepő – a konferencián kiderült, hogy az előadók jelentős részének a felmenői az elcsatolt területekről származnak. Az itt elhangzott előadások írásos, szerkesztett változatait tartalmazza e kötet. Az trianoni békediktátum következményeit a Kárpát-medencében élő magyarság a mai napig érzi, tapasztalja, különösen az elcsatolt nemzetrészek tagjai. E következményekből vesznek górcső alá jónéhányat a kötet szerzői a legkülönbözőbb aspektusból. Az írások egy része Trianonnak a gazdasági, a kulturális és az egyházi életre, valamint a katonai elitre ható következményeit vizsgálják, míg másik részük a magyar társadalom egészére és különböző – határon inneni és túli – csoportjaira, személyeire gyakorolt hatásait elemzik, mutatják be. A kötet Trianon következményeit térben tágabb, közép-európai kontextusban vizsgáló írásokkal zárul.