Nem akartunk tengerre szállni - Fecskék és Fruskák 7. - Arthur Ransome

„John centiméterről centiméterre haladt tovább, át a hánykolódó, dülöngélő, lucskos kajüttetőn. De akárhogy is birkózott Susan a kormányrúddal, a Kobold csak hányta-vetette magát, ágaskodott, mintha mindenáron le akarná vetni magáról Johnt. (…) John rálépett egy kötélre, s érezte, hogy az a bokájára tekeredik. Igyekezett lerúgni, fél kézzel lenyúlt, hogy kiszabadítsa… s csúszás és esés közben még meghallotta Susan velőtrázó sikítását…” Hogy kerülnek régi barátaink, a Walker-gyerekek, azaz a Fecskék egy viharban hánykolódó vitorlásra az Északi-tengeren? Hiszen amikor édesanyjuk elengedte őket újdonsült ismerősükkel, Jim Bradinggel vitorlázni, megígérték, hogy nem hagyják el a harwichi kikötő területét. Ám Jim Brading eltűnik, köd száll le, jön a dagály, leszakad a horgony és a hajó sodródni kezd az árral…