Magyar-olasz diplomáciai kapcsolatok és regionális hatásaik (1927-1934) - Hamerli Petra

1927. április 5-én Bethlen István és Benito Mussolini aláírták az olasz–magyar barátsági szer-ződést, miután „felismerték, hogy történelmi és kulturális értékeik tekintetében egymás egye-düli, méltó társai Közép-Európában, s természetes szövetségesek” (Rodolfo Mosca). Az együttműködésnek elsődlegesen politikai célja volt: Magyarország a trianoni békeszerződés revíziójának sikerre viteléhez kereste Olaszország, mint győztes hatalom támogatását, amely Jugoszlávia körbekerítéséhez tartotta szükségesnek a magyar kormány asszisztálását. A ma-gyar–olasz barátság – amely a két világháború közötti időszakban végig irányadónak bizonyult – főként 1934-ig virágzott, szoros diplomáciai kapcsolatokat eredményezve. E tekintetben Magyarország és Olaszország egyfajta regionális együttműködést célzott meg, így a két állam viszonyában fontos szerepet játszottak harmadik államok is, Jugoszlávia mellett többek között Ausztria, Franciaország, Németország illetve Románia. A kötet az 1927 és 1934 közötti magyar–olasz kapcsolatok bemutatásán túl eddig kevéssé ismert megvilágításba helyez olyan epizódokat is, mint a horvát Usztasa Mozgalom, vagy a macedón VMRO külföldi kapcsolatai, a marseille-i merénylet, a román–magyar optáns-per, vagy az osztrák Heimwehr támogatása. Ebben az időszakban alapozta meg Magyarország és Olaszország az évtizedek során mind fontosabbá váló kulturális és gazdasági kapcsolatait is.