Leírás
Az 1777-ben alapított szombathelyi püspökség történetében három egyházmegyei szinódusra került sor. Az 1821-ben tartott első egy¬házmegyei gyűlés a jozefinista egyházpolitikával való szakításon túl a társadalom erkölcstelenségével és elvallástalanodásával is szembe akart szállni. Az egyházmegyei gyűlésre az 1822. évi nemzeti zsinatot előkészítő konzultációk részeként került sor: eredményeit – a többi egyházmegye szinódusainak vagy papi gyűléseinek javaslataihoz hasonlóan – felhasználták a nemzeti zsinat határozatainak megfogalmazásakor. Ezt követően csak 1927-ben gyűlt össze az egyházmegye papsága a következő zsinatra, amelynek legfontosabb feladata a trianoni béke után megcsonkított egyházmegye kormányzatának és hitéletének reformja és egy új egyházmegyei törvénykönyv megalkotása volt. Bár a Codex Iuris Canonici tízévenkénti zsinattartást írt elő, a következő évtizedek nem kedveztek a rendelkezés betartásának. Így csak a rendszerváltás után ülhetett össze megint a zsinat 1998-ban. Az időközben jelentősen megváltozott társadalmi környezet és a II. vatikáni zsinat által elindított egyházi reformok miatt ismét elodázhatatlanná vált az egyházmegye megújítása. A kötetben közölt három zsinat dokumentumainak összegyűjtését és elemzését „A magyar katolikus egyház zsinatai és nagygyűlései 1790–2010” című OTKA program keretében Bakó Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Egyetemi Központ oktatója végezte el.
| Kiadó | MTA Történettudományi Intézet |
| Oldalak | 488 |
| Sorozat | Magyar Történelmi Emlékek – Okmánytárak – Egyháztörténeti Források |
| Borító | keménytáblás |
| Szélesség | 173 mm |
| Magasság | 30 mm |
| Hosszúság | 248 mm |
| Összeáll. | Bakó Balázs |
| Nyelv | Magyar |